Bükki Nemzeti Park

Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja létrehozásának alapját a névadó hegység földtani viszonyai teremtették meg.

A földtörténeti ókor és középkor változatos tengeri üledékeit később több fázisban vulkáni kőzetek törték át, a kiemelkedő hegység szegélyein pedig fiatal üledékek és savanyú vulkanitok rakódtak le. A változatos kőzetösszetételhez a talajok sokfélesége kapcsolódik. A változatos felszíni formákhoz pedig olyan mikroklimatikus feltételek társulnak, amelyek jóvoltából a területen egyaránt megtalálja élőhelyét a sajátos kárpáti, mediterrán és a magashegységi jelleget tükröző élővilág, valamint az elmúlt földtörténeti korok számos maradványfaja.

Flóra és fauna

A Kárpátok és az Alföld közötti, 300-960 méterig emelkedő Bükk igen gazdag flóra- és fauna-együttese életföldrajzi szempontból ütközőzónává teszi a tájat. A hegységet hatalmas erdőségek uralják, melyekben jól megfigyelhető az észak-déli és a magassági elrendeződés. Fokozott védelmet élveznek a meredek, északi, sziklás dolomit-mészkő oldalakon, törmelék lejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök, amelyek számos növényritkaságnak és jégkorszaki maradványfajnak adnak otthont. Az egzotikus szépségű, ritka orchideafaj, a boldogasszony papucsa országos fennmaradása szempontjából kiemelkedően fontos a Bükk hegység sziklai bükköseinek, tölgyeseinek megóvása.

A legmeredekebb nyugati szikla oldalakon él a hársas-berkenyés reliktum erdő, ami igen gazdag alhavasi maradványfajokban. Az alacsonyabb szinteket alkotó tölgyes zónajellegzetes társulása a mészkerülő tölgyes a palakőzeten, vagy a reliktum dolomittölgyes.

A hegység bokorerdeiben egymás mellé kerültek a szubmediterrán elemek, a keleti kontinentális, pontusi fajok, a pannon növények, a tölgyes erdős sztyeppfajok, a sztyepprétek és a sziklagyepek elemei. A mészkő sziklagyep-társulásban csupán a Bükkben, a Bél-kőn él egy kárpát-pannóniai bennszülött faj, a korai szegfű. A dolomit a Bükkben viszonylag kis kiterjedésű, de a rajta kialakult sziklagyepek annál fontosabbak. Legértékesebb társulása a tarka nyúlfark füves sziklagyep, amelynek csak egyetlen előfordulása ismert a hegységben. Itt az alpin-szubalpin névadó fűfélék közül a tarka nyúlfarkfű és tarka nádtippan a gyepalkotó, de a szárazabb, napsütötte részeken megjelenik a lappangó sás is.

Az északnyugati kitettségű gyep ritka orchideája alégybangó, mely a sokszor rovarutánzó orchideáknak nevezett bangónemzetség egyik legkisebb és legészakabbra hatoló képviselője.Ugyancsak különleges az apró rózsaszín virágú illatos bibircsvirág. A védett sziklazugokban két melegigényes harmadkori faj vészelte át azutolsó eljegesedést, a Bél-kő napsütéses mészkőszikláin élő szirtipereszlény – ma legközelebb a Balkán-félsziget szubmediterrán mészkővidékén található – és a pannóniai bennszülött husáng.

Látogatási rend

• A nemzeti park egész területe a jelzett turistautakon szabadon látogatható, de egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korlátozhatja.
• Speciális érdeklődésű csoportok (madarász, lepkész stb.) a látogatással kapcsolatban tájékozódjanak, s kérjék az igazgatóság engedélyét.
• A természetjárók mellett a kerékpárosok látogatását is ösztönzi a parkigazgatóság erdei kerékpáros úthálózat kialakításával és Szilvásváradon kerékpárkölcsönzéssel.
• Lillafüreden két idegenforgalmi barlang (Szent István-cseppkőbarlang és Anna-mésztufabarlang); Szilvásváradon a Bükk természeti képe című kiállítás és a Millenniumi természetismereti és erdészeti tanösvény a dél-bükki Hór-völgyben, Oszlán a tájház helytörténeti gyűjteménye mutatja be a nemzeti park természeti és kulturális értékeit.

Bükki Nemzeti Park
Alapítás éve: 1977
Összterület: 43 178 ha
Fokozottan védett terület: 12 455 ha

Közlekedés, látogatás

• A nemzeti parkon átvezető közutak gépjárművel korlátozás nélkül használhatók. Az egyéb szilárd burkolatú és stabilizált földutakon (az erdészetek üzemi útjain) csak az illetékes erdészetek engedélyével szabad közlekedni.
• Látogatók számára gépjárművel korlátozottan használhatók a sárga szaggatott vonallal jelölt, szilárd burkolatú erdészeti utak.
• A Bükk-fennsíkon jelzett parkolókig úthasználati díj fizetésével lehet személygépkocsival eljutni.
• Kerékpárral az erdészetek kezelésében lévő, szilárdburkolatú utak, erdei kerékpáros utak és kiépített kerékpárutak használhatók.
• A nemzeti park a jelzett turistautakon gyalogosan szabadon látogatható. Fokozottan védett fajok élőhelyeinek környezetében időszakosan látogatási korlátozás lehet.
• A nemzeti park területén minden barlang védett. Csak a kiépített, vagy jelzett turistaúttal megközelíthető barlangok látogathatók.

Csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és az illetékes erdészet engedélyével lehet a nemzeti parkban:

• a nagyközönség számára nem kiépített barlangokat látogatni;
• a fokozottan védett fajok élőhelyeit megközelíteni
• sport- és tömegrendezvényeket szervezni
• a védett területen táborozni.

A látogatással, bemutatással, szakvezetéssel, erdeiiskolai programokkal kapcsolatban további információk beszerezhetők a park igazgatóságán.

Natura 2000

A Natura 2000 programot az Európai Unió indította el annak érdekében, hogy megakadályozza a biológiai sokféleség csökkenését a kontinensen. A cél elérése érdekében olyan természetvédelmi hálózat épül ki, melynek kijelölt helyei az egész Európa szempontjából jelentős egyedi vagy veszélyeztetett fajokat és élőhelytípusokat őrzik.

A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó

 Különleges madárvédelmi területek:

• Bodrogzug – Kopasz-hegy – Taktaköz
• Borsodi-sík
• Bükk hegység és peremterületei
• Hevesi-sík
• Kesznyéten
• Mátra
• Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel

Különleges természetmegőrzési területek: 

• Mezőcsáti Rigós
• Boldogi Vajda-rét
• Recski Hegyes-hegy
• Közép-Ipoly-völgy
• Révleányvári erdők

Kiemelt jelentőségű, különleges természetmegőrzési területek:

• Bükk-fennsík és a Lök-völgy
• Hór-völgy, Déli-Bükk
• Szarvaskő
• Kisgyőri Ásottfa-tető – Csókás-völgy
• Miskolctapolcai Tatár-árok – Vörös-bérc
• Kisgyőri Halom-vár – Csincse-völgy – Cseh-völgy
• Vár-hegy – Nagy-Eged
• Tard környéki erdőssztyepp
• Szomolyai Kaptár-rét
• Ostoros-patak menti erdőspuszta
• Egerbakta-Bátor környéki erdők
• Hevesaranyosi-Fedémesi dombvidék
• Gyepes-völgy
• Izra-völgy és az Arlói-tó
• Borsodbótai Kotyindó-tető
• Upponyi-szoros
• Csernely-patak völgye
• Sátai Tőkés-völgy
• Domaháza: Hangony-patak völgye
• Nagybarcai Liget-hegy és sajóvelezdi Égett-hegy
• Ózdi Harmaci-dombok
• Girincsi Nagy-erdő
• Hejőmente
• Tiszakeszi-morotva
• Borsodi Mezőség
• Poroszlói-szikesek
• Kétútközi-legelő
• Nagy-Hanyi
• Kerecsendi Berek-erdő – Lógó-part
• Pusztafogacs
• Nagy-fertő – Gulya-gyep – Hamvajárás szikes pusztái
• Pélyi szikesek
• Verpeléti Vár-hegy
• Gyöngyösi Sár-hegy
• Mátra északi letörése
• Gyöngyöstarján Világos-hegy és Rossz-rétek
• Mátrabérc – Fallóskúti-rétek
• Gyöngyöspatai Havas
• Nyugat-Mátra
• Apci Somlyó
• Petőfibányai Kopasz-hegy
• Szentkúti Meszes-tető
• Tepke
• Bézma
• Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét
• Szandai Várhegy
• Sóshartyáni Hencse-hegy
• Karancs
• Salgó
• Gortva-völgy
• Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente
• Sajómercsei Körtvélyes-dűlő
• Kesznyéteni Sajó-öböl
• Bodrogzug és Bodrog hullámtér
• Tokaji Kopasz-hegy
• Bodrogszegi Várhegy
• Tállyai Patócs-hegy – Sátor-hegy
• Sárospataki Mandulás
• Erdőbényei-olaszliszkai magyar nőszirmos sztyepprétek
• Pácini Mosonna-erdő
• Longi-erdő
• Felsőregmeci Ronyva
• Központi-Zemplén
• Észak-Zemplén
• Baskói-rétek
• Regéci Várhegy
• Füzéri Pál-hegy
• Komlóska: Mogyorós-tető, Zsidó-rét
• Telkibányai Király-hegy
• Bózsvai Temető-alja

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Székhely: 3304 Eger, Sánc u. 6.
Levelezési cím: 3304 Eger, Sánc u. 6.
Web: www.bnpi.hu
E-mail: kapcsolat@bnpi.hu
Telefon: +36 36 411-581

További információ: Bükki Nemzeti Park

Forrás: utazom.com